A különböző típusú lézeres érzékelők közé tartoznak a töltéshez kötött készülékek (CCD), az ingyenes fém-oxid félvezetők (CMOS), a helyzetérzékeny érzékelők (PSD) és a fotoelektromos érzékelők. Egy adott alkalmazás követelményeitől függően egy vagy több lézeres érzékelő egyidejűleg működhet egy berendezésen belül. A háromszögelt jelvétel mellett csak a fotoelektromos lézer érzékelők működnek. A lézerdióda egy fénysugarat bocsát ki egy tárgy felé. A sugár diffundál és visszatükrözi az érzékelőt, amely értelmezi az adatokat és megadja a szükséges információkat.
A CCD érzékelők millió apró sejteket tartalmaznak, amelyek a fogadott fényt elektronokká alakítják. Ezek a díjak átkerülnek egy olyan chipen, amely értelmezi az adatokat. A CCD érzékelők kiváló minőségű és alacsony zajszintű képeket produkálnak, tekintet nélkül a színre, a textúrára vagy a fény mennyiségére. A gyártók gyakran kombinálják a CCD szenzorokat PSD technológiával a kép reprodukálására. A CCD érzékelők általában drágábbak és több áramot igényelnek, mint a többi érzékelő típus.
A CMOS szenzorok több millió sejtet vagy képpontot is tartalmaznak, amelyek a fényt energiává alakítják át, de a szenzoron belüli vezetékek és tranzisztorok úgy vannak megtervezve, hogy az egyes cellákból származó adatok egyedileg érhetők el anélkül, hogy energiát kellene átadniuk a chipen. A CMOS érzékelők közeli vagy hosszú távú tartományokban működnek, függetlenül a fényerősségtől vagy a fényvisszaverő képességtől. Az ilyen típusú érzékelő érzékenyebb a zajra, mint egy CMOS érzékelő, és nem biztos, hogy tiszta kép. A CMOS-ot kombinálhatjuk egy CCD érzékelővel, amely egy lézersugárzás érzékelőt képez, amelyet általánosan használnak az ipari lézeres mérés során.
A PSD érzékelők egy vagy két dimenzióban képesek fényt sugárzani. Például amikor az érzékelő felülete megkapja a jelet, a pozíciót mind vízszintesen, mind függőlegesen határozhatjuk meg. Ez a típusú lézer érzékelő általában alkalmas rövid és hosszú hatótávolságú alkalmazásokra. A technológiát gyakran alkalmazzák a hadsereg, mivel a lézer érzékelő pontosan érzékeli a mozgást, a helyzetet és a rezgéseket.
A fotoelektromos lézer egy infravörös vagy látható fénysugarat bocsát ki, amelyet egy ellentétes fotoelektromos érzékelő érzékel. Ezeket a lézeres érzékelőket általában úgy tervezték, hogy érzékeljék az objektumok hiányát vagy jelenlétét. Amikor az érzékelő felé vezető fénysugár megszakad, a lézer érzékelő jelet közvetít, és a berendezés egy meghatározott funkciót hajt végre. A fotoelektrikus lézerek segítségével számolni lehet a szállítószalag mentén szállított tárgyakat, vagy a biztonsági rendszer részeként gátat képezni.
A fotoelektromos érzékelők érzékenysége változik, de néhány érzékeny. Bizonyos modellek képesek olyan tárgyak észlelésére, amelyek közelsége nem olyan, mint 1 mm átmérőjű. A sugár átvitelének hossza is változik, néhány egység képes továbbítani akár 60 métert is.


Speciális létesítmények Hatékony gyártás